Télen bőrünk az időjárás viszontagságai miatt érdessé, szárazzá, vastaggá válik. Erre (is) nyújtanak megoldást a hámlasztásos módszerek.

Míg a hetente egy-két alkalommal használt átlagos otthoni bőrradírunkkal a hámréteg már elhalt és amúgy is leválásra ítélt szarumaradványait távolítjuk el, addig a professzionális bőrhámlasztási módszerekkel ennél jóval mélyebbre hatolunk és alaposabban „lenyúzzuk” a bőrt, ezáltal késztetve azt új sejtek termelésére. Az eljárás célja logikus. Szervezetünknek sokkal egyszerűbb a friss sejtekkel bőrünk állapotát fenntartani, mint a már elhasználódott bőrfelszínt újra egészségesen termelővé varázsolni. Így a bőrfelszín optikailag homogénebb lesz, halványodnak a pigmentfoltok, csökken a ráncok, szarkalábak mélysége és akár a tinikor hegmaradványai is halványíthatók.

Bőrünk három rétegből áll, legkívül a hámréteg véd minket, melyben már nem találhatók sem erek, sem idegek. Ha csak ez utóbbi réteg sérül meg, az nem vérzik és heg nélkül gyógyul. Ezért fontos betartani, hogy soha ne hámlasszunk vérzésig, mert az már mélyebb sérülést jelent a bőrben.
A hámréteg öt alrétegből áll, de csak egyetlen (legalsó) sejtsora képes az osztódásra, amelynek sejtjei a bőrfelszín felé haladva lassan elvesztik sejtmagjukat és elszarusodnak, majd leválnak. Ezáltal egy állandó hámlás zajlik láthatatlanul is egész testünkön. Mindig maximum eddig az osztódó sejtsorig szabad hámlasztani. Az új hámréteg kialakulásának ideje kb. 7-14 nap.

Bőrünk teremti meg a belső test kapcsolatát a külvilággal és egyben védi a külső behatásokkal szemben. A hámréteg felszínére ürülő verejték és faggyú létrehoz egy védelmi vonalat (sav- és zsírköpeny), melyről a reklámoknak köszönhetően már minden óvodás tudja, hogy 5.5-ös kémhatású:). Ha bármilyen hatás ezt a savas ph-t eltolja (pl. a mosakodó-, mosó- és mosogatószereket nagy része lúgos kémhatású), akkor csökken a bőr védelme nem csak a kórokozókkal szemben, hanem az ún. időjárási behatásokkal szemben is, mint szél, fagy, fény. Mivel a hámlasztásos eljárások mindegyike csökkenti ezt a bőrvédelmet, nagyon fontos betartani a megfelelő erősségű fény- és bőrvédő krém használatát az egyszeri hámlasztást követően minimum egy hétig vagy végig az alkalmazott kúra alatt. Ideális esetben kozmetikusunknál hozzátartozik a kezeléshez az otthoni ápolásról való gondoskodás kis tégelynyi krém formájában. Ha esetleg mégsem jutna neki eszébe, nyugodtan kérjük meg, ajánljon valami minőségi krémet. Amennyiben azt a tanácsot kapjuk (mert sajnos ilyet is hallottam), hogy nem szükséges a hámlasztás után krémet használni, akkor is szerezzünk be magunknak kifejezetten arcra használható patikai fényvédőt.
Egyszerű okból ragaszkodom ehhez az aprósághoz. A sav- és zsírköpeny csökkenésével bőrünknek nem marad más lehetősége a védelemre, mint az esetleges megvastagodás és így heg maradvány vagy a fényhatások elleni melaninnal (pigmentanyaggal) való védelem, így az erre hajlamos bőrökön pigmentfoltok (májfoltok) jöhetnek elő. Ezt a mindennapos egyszerű krémezéssel megelőzni azt hiszem bárkinek megéri.

A hámlasztásos eljárás során keletkezett fényérzékenység és bőrvédelem csökkenése az oka annak a pár szabálynak, amit az egyszeri alkalmat követő egy hétig, kúra során végig be kell tartani.

• Elsőként a szoláriumozást kell elfelejteni, nehogy bőrünk befoltosodjon.
• Ugyanígy el kell kerülni a nyilvános szaunákat, uszodákat, nehogy valami kórokozó átjusson a meggyengült bőrfelszínen.
  
• A szauna és a sportolás kihagyása a kezelést követő pár napban az izzadás elkerülése miatt is fontos, hiszen a verejték sok sót tartalmaz, ami kicsípheti a frissen lehámlasztott bőrt.
  
• Ugyanilyen fontos a vérbőségfokozó krémek használatának elkerülése.
  
• Utoljára, de tényleg nem utolsó sorban nagyon fontos, hogy aki hajlamos rá, ilyenkor ne nyomkodja házilag a bőrét. A bőr ilyenkor még érzékenyebb a nyomásra, kaparásra, fizikai ingerekre, könnyebben sérül, egy véresre trancsírozott pattanás után maradandó heggel gyógyul.