A narancsbőr (cellulit) több tényező miatt alakulhat ki, de a legszorosabb összefüggésben a nyirokkeringéssel áll. A nyirokkeringés az elválasztásban, méregtelenítésben segít, így ismerete, működésének megértése fontos a narancsbőr elleni harcban.
A nyirokrendszernek nincs központja, összefügg a vérrendszerrel. A nyirokerek szabad szemmel nem látható, vékony falú, színtelen csövecskék. A szövetek közötti hézagokban erednek és az elhasználódott szövetnedvet visszavezetik a vérrendszerbe. A rendszernek védő (limfociták) és méregtelenítő szerepe van. 
Általában a vénákat követik és bomlástermékeket szállítanak a perifériákról a szív irányába. A nyirok összetétele hasonlít a vérplazmához, szalmaszínű váladék, de a
fehérjetartalom lényegesen kisebb benne. Kisebb molekulasúlyú albuminokat és fibrinogént tartalmaz. A nyirok áramlását az ozmózisnyomás és a nagy vénák szívóhatása teszi lehetővé. Minden nyirokér számtalan nyirokcsomón halad át. A vérnyomás hatására a vér kipréselődik a vérerecskékből a szövetekbe. Ennek a szövetnedvnek egy része visszakerül az érrendszerbe, a kisebb része a nyirokrendszerbe jut.
A nyirok felfelé áramlik és billentyűk akadályozzák meg a visszafolyást. A nyirok a mellkasi nyirokvezetékből jut vissza a vérellátásba.
A szervezet összes nyirokereit két nagy nyiroktörzs gyűjti össze:
● a mellkasi nyirokvezeték, amely a gerincoszlop előtt halad felfelé
● a jobb oldali nyiroktörzs (jobb kar, jobb váll, csomók a nyakban,
hónaljban, ágyékon)
A nyirokcsomók ovális, babszem alakú, szürkésrózsaszín képződmények. Kötőszöveti tokban helyezkedő nyiroksejtek tömegéből állnak. Normális körülmények között a nyirokképződés és a nyirokelvezetés egyensúlyban van.
Az immunrendszer szervei:
- csecsemőmirigy
- mandulák
- csontvelő
- nyirokcsomók
- lép
- pleyer-plakkok
- féregnyúlvány
